3,7cm Panzerabwehrkanone 35/36
(3,7cm PaK 35/36 )
3,7cm könnyű páncéltörő löveg
3,7cm könnyű páncéltörő löveg
Az I. világháborúban megjelenő harckocsik sikerei nyomán a német hadvezetés felismerte az új fegyver ellen szükséges a páncélelhárító tüzérségi fegyverek fejlesztése. A háború befejezésekor a hadsereg tüzérsége mindössze 900 7,7cm-es és 10,5cm löveggel és 600 könnyű aknavetővel rendelkezett. A Versailles-i szerződés értelmében Németország max. 3,7 cm-es páncéltörő fejlesztését engedélyezte, így hivatalosan is fejleszthették a németek a páncéltörő löveget.
Az új lövegnek kettős feladatot kellett ellátnia:
- védelem a harckocsik és páncélozott járművek ellen
- a gyalogság támogatása támadó és védő harchelyzetben
A 3,7 cm páncéltörő löveg és egy 7,5cm-es aknavető fejlesztését 1923 novemberében határozta el a Fegyverügyi Minisztérium. A löveggel kapcsolatos specifikációt 1925 február 3-án kezdték összeállítani és financiális problémák miatt, csak 1927 januárjában tetté nyilvánossá.
- védelem a harckocsik és páncélozott járművek ellen
- a gyalogság támogatása támadó és védő harchelyzetben
A 3,7 cm páncéltörő löveg és egy 7,5cm-es aknavető fejlesztését 1923 novemberében határozta el a Fegyverügyi Minisztérium. A löveggel kapcsolatos specifikációt 1925 február 3-án kezdték összeállítani és financiális problémák miatt, csak 1927 januárjában tetté nyilvánossá.
A Rheinmetall-Borsig vállalat, a kiírás hiányában is, 1924-ben megkezdte az új prototípus páncéltörő löveg kifejlesztését, a PaK 35/36 páncéltörő löveg elődjét. Az akkor kifejlesztett páncéltörő a 3,7 cm Tak 28 L/45 (Tankabwehrkanone -tankelhárító ágyú). Ez azonban még nem került sorozatgyártásra. A módosított páncéltörő löveget 1930-ban mutatta be a gyártó vállalat a kummersdorfi gyakorló pályán. A teljes fejlesztés 1933-ban fejeződött be és 1928-33 között 200 páncéltörő készült el. 1935-től átnevezték PaK 35/35 Panzerabwehrkanone-re.
A kifejlesztett löveg magán viselte mindazokat a pozitívumokat, melyek a második világháború páncéltörő eszközeire jellemzőek voltak (nagy kezdősebesség, kielégítő oldalirányzási szög, vízszintes ékzár és nagy tűzgyorsaság). A gyártás során folyamatosan fejlesztették, melynek látványosabb része a mozgathatóság érdekében a kerék átalakítása gumikerekes változatra.
A kisméretű, alacsony építésű, könnyű és jól álcázható löveg az akkori harckocsikra komoly fenyegetést jelentett. A löveg számos hazai és külföldi páncéltörő löveg fejlesztésének alapját képezte.
Mivel a német hadvezetés alkalmasnak minősítette a páncéltörő löveg kifejlesztése után megkezdődött a harckocsiba építhető harckocsik felszerelését az új löveggel, így a fejlesztés alatt álló Panzerkampfwagen III harckocsi fő fegyverzetévé tette meg (1938-ban készült prototípusban már ez lett beépítve). A harckocsi fejlesztésének feltétele volt, hogy a lövegtorony úgy legyen kialakítva, hogy nagyobb kaliberű harckocsi löveg is beépíthető lehessen. Valószínű, hogy a vezérkar már ekkor gondolt arra, hogy nem lesz megfelelő ez a tűzerő, ami azután igen hamar be is következett (francia hadjárat).
A harctéri tapasztalatok hamar bebizonyították a gyenge tűzerőt, ám a hadvezetés bizonyos szempontból kényszerítve volt a 3,7cm harckocsi löveg használatára, mert a sorozatgyártás folyamatban volt, az 5cm páncéltörő gyártása csak 1940-ben kezdődhetett, vagyis nem volt más megoldás. Emiatt még 1940 júliusáig Panzerkampfwagen III Ausf F változatából a legyártott 437db-ból mindössze 100db készült 5 cm-es löveggel. A Panzerkampfwagen III Ausf G változatából azonban már csak 50db-t gyártottak le ezzel a löveggel, de ezekből sokat átszerelték 50mm KwK 38 harckocsi lövegre. 500db Panzerkampfwagen III gyártottak le 3,7cm-es KwK 35/36 löveggel.
Mivel a német hadvezetés alkalmasnak minősítette a páncéltörő löveg kifejlesztése után megkezdődött a harckocsiba építhető harckocsik felszerelését az új löveggel, így a fejlesztés alatt álló Panzerkampfwagen III harckocsi fő fegyverzetévé tette meg (1938-ban készült prototípusban már ez lett beépítve). A harckocsi fejlesztésének feltétele volt, hogy a lövegtorony úgy legyen kialakítva, hogy nagyobb kaliberű harckocsi löveg is beépíthető lehessen. Valószínű, hogy a vezérkar már ekkor gondolt arra, hogy nem lesz megfelelő ez a tűzerő, ami azután igen hamar be is következett (francia hadjárat).
A harctéri tapasztalatok hamar bebizonyították a gyenge tűzerőt, ám a hadvezetés bizonyos szempontból kényszerítve volt a 3,7cm harckocsi löveg használatára, mert a sorozatgyártás folyamatban volt, az 5cm páncéltörő gyártása csak 1940-ben kezdődhetett, vagyis nem volt más megoldás. Emiatt még 1940 júliusáig Panzerkampfwagen III Ausf F változatából a legyártott 437db-ból mindössze 100db készült 5 cm-es löveggel. A Panzerkampfwagen III Ausf G változatából azonban már csak 50db-t gyártottak le ezzel a löveggel, de ezekből sokat átszerelték 50mm KwK 38 harckocsi lövegre. 500db Panzerkampfwagen III gyártottak le 3,7cm-es KwK 35/36 löveggel.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése