A löveg gyártását a kifejlesztő Rheinmetall-Borsig AG gyárában kezdődött, majd később bekapcsolódott Ardeltwerke (Eberswald), a Gustloffwerke (Weimar) és Ostlandwerke (Königsberg) gyárak is.
5cm PaK 38 gyártási adatai:
1939 évben 2
1940 évben 388
1941 évben 2072
1942 évben 4480
1943 évben 2626
1940 évben 388
1941 évben 2072
1942 évben 4480
1943 évben 2626
össz.: 9658
5cm KwK 39 L/60 gyártási adatai:1941 évben 40
1942 évben 1907
1943 évben 23
össz: 1970
Lövedékgyártási adat 5cm (1000db)1942 évben 1907
1943 évben 23
össz: 1970
Spr.Gr.38
1940 évben 285,5
1941 évben 336,6
1942 évben 2426,3
1943 évben 3164,3
1944 évben 1206,5
1945 évben 34
1941 évben 336,6
1942 évben 2426,3
1943 évben 3164,3
1944 évben 1206,5
1945 évben 34
össz: 7 453,2
PzGr.39
1940 évben 313,6
1941 évben 953,4
1942 évben 1938,3
1943 évben 3029
1944 évben 445
1945 évben 41
össz: 6 720,3
1940 évben 313,6
1941 évben 953,4
1942 évben 1938,3
1943 évben 3029
1944 évben 445
1945 évben 41
össz: 6 720,3
PzGr.40
1941 évben 344,3
1942 évben 721,8
1943 évben 226
1945 évben 41
össz: 1 292,1
1941 évben 344,3
1942 évben 721,8
1943 évben 226
1945 évben 41
össz: 1 292,1
A löveg gyártási költsége 10.600 RM és átlagos gyártási ideje 6 hónap és munkaidő szükséglete 1800 munkaóra volt. A páncéltörő löveg teljes gyártási költsége majdnem elérte a 101 millió RM-t.
A páncéltörő löveg gyártási nyersanyag szükséglete (kg/löveg) vas 2677,00 kg
króm 3,80 kg
ón 0,30 kg
réz 3,35 kg
alumínium 80,80 kg
nikkel 5,00 kg
cink 0,47 kg
kaucsuk 35,17 kg
2733,89 kg
Lövegkezeléskróm 3,80 kg
ón 0,30 kg
réz 3,35 kg
alumínium 80,80 kg
nikkel 5,00 kg
cink 0,47 kg
kaucsuk 35,17 kg
2733,89 kg
A löveget négy fő kezelte:
1- löveg parancsnok
2-irányzó tüzér
3-lövegtöltő
4-5 másod és harmad lövegtöltő (lőszerszállító)
2-irányzó tüzér
3-lövegtöltő
4-5 másod és harmad lövegtöltő (lőszerszállító)
A lövegparancsnok feladata a tüzérek irányítása, a cél meghatározása. Az irányzó tüzér a célpont megadása után, a lövegtávcső, a magassági és oldalirányzó gép segítségével beirányoz és parancsra tüzel. A lövegtöltő tüzér a lövegzár kinyitása után betölti a lövegcsőbe a lőszert. Az irányzó esetleges sérülése esetén a jobboldali elsütő karral tüzelhet. A másod és harmad lövegtöltő biztosítja a lőszer szállítását a töltőhöz. Egyes tanulmányok szerint 6 fő volt a kezelő létszám, melynél a 6-ik fő a vontató jármű vezetője volt.
a páncéltörő üteg kezelő személyzete
2-es irányzó, 3-4-es töltőtüzér töltés közben
3-as töltőtüzér töltényűrbe helyezi a lőszert
2-es irányzó és 3-as töltő tüzér
2 Irányzó lövegbeállítás közben
2 irányzó, 3 töltő, 4 töltő harc közbenA német hadsereg a különböző fegyvernemek számára kidolgozta erődítési utasításait Bildheft Neuzitlicher Stellungbau – Tábori erődítések címmel, mely 1942 szeptember 15-től volt előírás minden fegyvernem részére. Ebben a biztonságos tüzelőállások kialakítását írták elő, melyet harcászati, robbantás technikai és légvédelmi szempontok figyelembe vételével.
Ezek kialakításához természetesen elegendő idő és nem szélsőséges időjárás volt szükséges, ami ritkán fordult elő. Az erődítési előírás inkább az I. világháborúra jellemző állóharcokra lehetett érvényes, hisz a háború elején a villámháború volt a taktika, a háború végén meg a gyors visszavonulás nem tette lehetővé az előírt állások kialakítását. Természetesen biztos volt olyan háborús időszak, amikor végre lehetett hajtani az előírásokat, ám ezt a korabeli fényképek ezt nem igazolják mert nem találtam olyan képen, amin bármilyen nyoma is lenne az előírás szerinti lövegállások kialakítására.
Ezek kialakításához természetesen elegendő idő és nem szélsőséges időjárás volt szükséges, ami ritkán fordult elő. Az erődítési előírás inkább az I. világháborúra jellemző állóharcokra lehetett érvényes, hisz a háború elején a villámháború volt a taktika, a háború végén meg a gyors visszavonulás nem tette lehetővé az előírt állások kialakítását. Természetesen biztos volt olyan háborús időszak, amikor végre lehetett hajtani az előírásokat, ám ezt a korabeli fényképek ezt nem igazolják mert nem találtam olyan képen, amin bármilyen nyoma is lenne az előírás szerinti lövegállások kialakítására.
A könnyű, közepes és nehéz páncéltörő lövegek lövegállása
Statikus lövegállások (erődrendszerű)
Már az ókortól kezdve minden ország, határainak és városainak védelmére erődítményeket építettek és azokba az akkori haditechnika által kifejlesztett fegyvereket helyezték el védelmi célokkal. Nem volt ez másként a XX században sem, főleg az I világháború befejezése után. A franciák építette híres Maginot-vonal, mely hatalmas erőfeszítések árán építették ki, a németek egyszerűen megkerülték és elfoglalták Franciaországot.
A németek a II. világháború előtt és alatt három nagy erődítményrendszert építettek ki.
Az első az Ostwall, a Keleti Fal, az Odera, Warta folyók íves vonalában védte az országot keletről (ma Lengyelország területe). A vár erődrendszer 110km hosszúságban épült, az első szakasz , a Nischilz-Obra vonal építése 1925-ben elkezdődött. Az építkezés nagyobb része a 30-as évek közepére esett és 1940-ig tartott.
A második a Nyugati Fal vagy ismertebb nevén a Siegfried-vonal, melyet Hollandia, Belgium, Luxemburg és Franciaország határán építettek ki. A tervezés 1936-ban, a kivitelezés 1938-ban, a Limes programmal indult. Az erődrendszer 1936-1940 között 630km hosszban és mintegy 18.000 erődítményt tartalmaz. 1940 májusára csak páncélelhárító bunkerből 1192 készült el.
A harmadik az Atlanti Fal, mely Franciaország, Belgium, Hollandia, Dánia és Norvégia tengerparti sávján kiépített erődítményrendszer volt. Hitler készült a szövetségesek támadására és 1942 április 13-án parancsot adott kiépítésére. Először a Franciaországba telepített tengeralattjárók részére építettek erődrendszert, majd a kikötők megerősítése és később Rommel vezetésével , főleg francia területeken épültek erődrendszerek.
A németek a Siegfried-vonal erődítmény terveit felhasználták a Atlanti falnál. A kialakított bunkerek és kazamaták kialakításánál két fő szempontot vettek figyelembe. Az egyik típusnál a harci eszközök védelmére, raktárszerű kialakítású erődítéseket építettek légi és szárazföldi támadás ellen, a másik típusnál a kialakítás az erődítésből közvetlenül lehetett tűz alá venni az ellenséges erőket. Ezek az acélgerendákkal megerősített vasbeton bunkerek nemcsak a lövegeket, a szükséges lőszert tartalmazták, hanem a lövegek kezelőinek szállását és mindent ami a mindennapi életükhöz szükséges volt (pl. élelmiszer, víz stb.) A 3-fős megfigyelő bunkertől a több száz fős, többszintes bunkerig épültek meg az Atlanti Fal erődítményei, melyeknek legnagyobb része nem vett részt a harcokba.
A német mérnökök természetesen készítettek általános kialakítású bunkereket, mely bárhol felépíthető. Az Atlanti Fal építésénél azonban a helyi viszonyok figyelembe vétele mellett is tervezték és kivitelezték. Mind az általános, mind az egyedi bunkerek rajzait, kivitelezési előírásait, beszámozva, erődítési utasításba adták ki a csapatok számára.
A kivitelezésbe bevonták az 1938-ban alapított Todt Szervezetet (Fritz Todt náci építészmérnök után) , ami egy félkatonai náci szervezet volt és kényszermunkásokkal dolgoztatott.
5cm PaK 38 erődítménybe építve
Az első az Ostwall, a Keleti Fal, az Odera, Warta folyók íves vonalában védte az országot keletről (ma Lengyelország területe). A vár erődrendszer 110km hosszúságban épült, az első szakasz , a Nischilz-Obra vonal építése 1925-ben elkezdődött. Az építkezés nagyobb része a 30-as évek közepére esett és 1940-ig tartott.
A második a Nyugati Fal vagy ismertebb nevén a Siegfried-vonal, melyet Hollandia, Belgium, Luxemburg és Franciaország határán építettek ki. A tervezés 1936-ban, a kivitelezés 1938-ban, a Limes programmal indult. Az erődrendszer 1936-1940 között 630km hosszban és mintegy 18.000 erődítményt tartalmaz. 1940 májusára csak páncélelhárító bunkerből 1192 készült el.
A harmadik az Atlanti Fal, mely Franciaország, Belgium, Hollandia, Dánia és Norvégia tengerparti sávján kiépített erődítményrendszer volt. Hitler készült a szövetségesek támadására és 1942 április 13-án parancsot adott kiépítésére. Először a Franciaországba telepített tengeralattjárók részére építettek erődrendszert, majd a kikötők megerősítése és később Rommel vezetésével , főleg francia területeken épültek erődrendszerek.
A németek a Siegfried-vonal erődítmény terveit felhasználták a Atlanti falnál. A kialakított bunkerek és kazamaták kialakításánál két fő szempontot vettek figyelembe. Az egyik típusnál a harci eszközök védelmére, raktárszerű kialakítású erődítéseket építettek légi és szárazföldi támadás ellen, a másik típusnál a kialakítás az erődítésből közvetlenül lehetett tűz alá venni az ellenséges erőket. Ezek az acélgerendákkal megerősített vasbeton bunkerek nemcsak a lövegeket, a szükséges lőszert tartalmazták, hanem a lövegek kezelőinek szállását és mindent ami a mindennapi életükhöz szükséges volt (pl. élelmiszer, víz stb.) A 3-fős megfigyelő bunkertől a több száz fős, többszintes bunkerig épültek meg az Atlanti Fal erődítményei, melyeknek legnagyobb része nem vett részt a harcokba.
A német mérnökök természetesen készítettek általános kialakítású bunkereket, mely bárhol felépíthető. Az Atlanti Fal építésénél azonban a helyi viszonyok figyelembe vétele mellett is tervezték és kivitelezték. Mind az általános, mind az egyedi bunkerek rajzait, kivitelezési előírásait, beszámozva, erődítési utasításba adták ki a csapatok számára.
A kivitelezésbe bevonták az 1938-ban alapított Todt Szervezetet (Fritz Todt náci építészmérnök után) , ami egy félkatonai náci szervezet volt és kényszermunkásokkal dolgoztatott.
5cm PaK 38 erődítménybe építve
Az első 5cm páncéltörő beépítése az L/60 Panzerabwehrkanone K.u.T. fejlesztése során merült fel. A kevés számban gyártott lövegeket erődítményekbe helyezték el. A német erődítményekre jellemző acélkupolákban helyezték el, melyről kevés részletünk van.
A 91 P9 jelű, 48 tonnás páncélkupolába elhelyezett löveg védelmét MG34 géppuskával oldották meg.
A 91 P9 jelű, 48 tonnás páncélkupolába elhelyezett löveg védelmét MG34 géppuskával oldották meg.
91 P9 páncélkupola korabeli rajzaA 71 P9 jelű, 87 tonnás páncélkupolába elhelyezett löveg védelmét MG34 géppuskával oldották meg.
71 P9 páncélkupola korabeli rajzaAz 5cm páncéltörő lövegre külön nem tervezetek bunkertípust, aminek valószínű oka, hogy keveset gyártottak, így nem jutott az erődítményekbe. A tűzerőben erősebb 7,5cm és 8,8cm páncéltörő lövegek szolgálatba állítása után, főleg a francia szakaszon, azonban megjelent, melyet a szövetséges csapatok a normandiai partraszálláskor meg is tapasztalhatták.
Az 5cm PaK 38 löveget az alábbi erődtípusokba alkalmazták:
Regelbau 667 Kleinsthartensatand für 5,0 cm KwK
(ez harckocsi ágyúra tűzállása, de a normandiai partraszálláskor 5cm páncéltörő l vegeket helyeztek el)
Regelbau 625 Schartenstand für 7,5cm cm PaK 40
(ezt a 7,5cm páncéltörő lövegre tervezeték, de 5cm PaK 38 lőállása is)
Regelbau 701 Pakunterstellraum
(ez egyhelységes tároló)
Regelbau 629 Pakunterstellraum mit Betondecke
(ez egy egyhelységes tároló 6 fős kezelő személyzet elhelyezéssel)
Regelbau 605 Geschützunterrstellraum
(ez egy kéthelységes tároló 12 fős kezelő személyzet elhelyezéssel)
Regelbau 607 Munitionsunterstand II
(lőszerraktár)
Regelbau 667 Kleinstschartenstand für 5.0 cm Kwk (keskenylőrésű 5cm harckocsi löveg)
Ez a bunkertípus egy egyszerű, egyhelységes tüzelőállás, melynek egy oldala egy beton szárnyfallal volt védve.
alaprajz
A-B metszet
C-D metszetKorabeli fotók
Omaha Beach , St.Laurent D-Day
Utah Beach szétlőtt bunkere, D-Day
Trestel Franciaország
Ravenoville FranciaországA bunkert a 7,5cm páncéltörő lövegekre tüzelőállására tervezték (PaK 40 és PaK 97/38), de az 5cm PaK 38 is alkalmazták. Az önvédelmét egy MG toronnyal (Tobruk) oldották meg, míg a bejárat oldalvédelme lőréses helységből volt biztosítható. A 6 fős lövegkezelőknek készenléti helység volt kialakítva, melyet vészkijárattal láttak el. A lőszerraktárt a löveg tüzelőtér mellé építették. A löveg mozgatását, a személyzeti bejárat melletti, acéllemez kétszárnyú ajtón keresztül lehetett végrehajtani.
A vasbeton bunker 2m széles falakkal és födémvastagsággal épült. Méretei: 14,90x9,20m külső alapterületi méret, 2,30m belső és 5,0m külső magasság. A bunker építéséhez 300m3 földmunka, 800m3 betonra és 40tonna betonacélra volt szükség.
A vasbeton bunker 2m széles falakkal és födémvastagsággal épült. Méretei: 14,90x9,20m külső alapterületi méret, 2,30m belső és 5,0m külső magasság. A bunker építéséhez 300m3 földmunka, 800m3 betonra és 40tonna betonacélra volt szükség.
alaprajz
metszet
tüzelőállás perspektivikus homlokzata
Vlissingen, HollandiaA bunkert a különböző tüzérségi lövegek tárolására tervezeték légi és szárazföldi támadások ellen. Az önvédelmét egy MG toronnyal (Tobruk) oldották meg.
A vasbeton bunker 2m széles falakkal és födémvastagsággal épült. Méretei: 7,50x2,20m belső és 11,00x6,20m külső alapterületi méret, 2,30m belső magasság. A bunker építéséhez 380m3 betonra volt szükség.
A vasbeton bunker 2m széles falakkal és födémvastagsággal épült. Méretei: 7,50x2,20m belső és 11,00x6,20m külső alapterületi méret, 2,30m belső magasság. A bunker építéséhez 380m3 betonra volt szükség.
alaprajz a löveg vázlatával
a bunker hosszmetszete3 db 2cm FlaK 38 légvédelmi löveg
4 db 3,7cm PaK páncéltörő löveg
2 db 3,7cm FlaK 36 légvédelmi löveg
3 db 4,7cm PaK (t) páncéltörő löveg
2 db 5cm PaK páncéltörő löveg
4 db 7,5cm Geb.Gesch.36 könnyű hegyi löveg
2 db 7,5cm PaK 97/38 páncéltörő löveg
4 db 7,5cm leIG 18 könnyű löveg
2 db 7,5cm PaK 40 páncéltörő löveg
1 db 7,5cm leFH18 könnyű tarack
1 db 10cm K 18 nehéz löveg
1 db 15cm sFH18 nehéz tarack
1 db 15cm sIG33 nehéz tarack
Jelenkori fotók
701-es bunker Wadowice (Krakkó mellett), LengyelországA bunkert a különböző tüzérségi lövegek tárolására tervezeték légi és szárazföldi támadások ellen, de a kezelő legényég részére is, 6 főre biztosított készenléti helységet. Az önvédelmét két MG toronnyal (Tobruk) oldották meg.
A vasbeton bunker 2m széles falakkal és födémvastagsággal épült. Méretei: 11,20x11,00m külső alapterületi méret, 2,30m belső magasság. A lövegtároló helység méretei: 7,20x2,2m. A bunker építéséhez főbb mennyiségei: földmunka 1500m3, beton 610m3, betonacél 30tonna.
A vasbeton bunker 2m széles falakkal és födémvastagsággal épült. Méretei: 11,20x11,00m külső alapterületi méret, 2,30m belső magasság. A lövegtároló helység méretei: 7,20x2,2m. A bunker építéséhez főbb mennyiségei: földmunka 1500m3, beton 610m3, betonacél 30tonna.
alaprajz
metszet A-BA tárolható lövegek típusa és száma megegyezik a 701-vel, azzal a kitétellel, hogy páncéltörő lövegek 7,62cm-ig lehetnek.
Jelenkori fotók
Nyugat-Norvégia
Oddesund-híd, Dánia
Blavand, Dánia (látható a tobruk is)
Blavanshuk, Dánia (jobbról a tobruk feljárataA két tároló részes bunkert a különböző tüzérségi lövegek tárolására tervezeték légi és szárazföldi támadások ellen, de a kezelő legényég részére is, max.12 főre biztosított készenléti helységet. Az önvédelmét egy MG toronnyal (Tobruk) oldották meg. A személybejárónál őrségnek külön megfigyelő helységet alakítottak ki.
A vasbeton bunker 2m széles falakkal és födémvastagsággal épült. Méretei: 16,00x13,20m külső alapterületi méret, 2,30m belső magasság. A bunker építéséhez főbb mennyiségei: földmunka 1600m3, beton 900m3, betonacél 45tonna, idomacél 8,5tonna .
A vasbeton bunker 2m széles falakkal és födémvastagsággal épült. Méretei: 16,00x13,20m külső alapterületi méret, 2,30m belső magasság. A bunker építéséhez főbb mennyiségei: földmunka 1600m3, beton 900m3, betonacél 45tonna, idomacél 8,5tonna .
alaprajz
metszet 4db 3,7cm PaK vagy
3db 4,7cm PaK(t) vagy
2db 5cm PaK 38 vagy
2db 7,5cm PaK40 vagy
2db 7,5cm PaK97/38
3db 4,7cm PaK(t) vagy
2db 5cm PaK 38 vagy
2db 7,5cm PaK40 vagy
2db 7,5cm PaK97/38
lövegtároló perspektivikus vázlata
Saint Nazaire, Bretagne, FranciaországA bunker kizárólag lőszer tárolására alakították ki. A két lőszerraktár helyiségek előszobán keresztül érhető el. A lőszer mozgatása kézi erővel történik a két lépcsős bejáraton keresztül. A fedezékbe 1500 PaK lőszert tudtak tárolni.
A fedezék építéshez 1200m3 földmunka, 700m3 beton és 35 tonna betonacél volt szükséges.
A fedezék építéshez 1200m3 földmunka, 700m3 beton és 35 tonna betonacél volt szükséges.
alaprajz
metszet
lőszerraktár perspektivikus vázlataJelenkori fotók
Sondervig, Dánia
Hirtshals, DániaAz erődítmény rendszerekbe nagy számban építettek be harckocsi lövegeket. A beépítés a harckocsik harcrendből való kivonása miatt , vagy a harckocsi olyan mértékű sérülése esetében került sor, amikor a löveg vagy lövegtorony épen maradt.
A német tervezők kétféle módon hasznosították a lövegeket, az egyik a löveg beépítése statikusan erődítmény helyiségébe, a másik különálló bunker a harckocsi torony és löveg együttes felhasználásával.
A német tervezők kétféle módon hasznosították a lövegeket, az egyik a löveg beépítése statikusan erődítmény helyiségébe, a másik különálló bunker a harckocsi torony és löveg együttes felhasználásával.
Az 5cm Kwk lövegek lövegek közül az L/42 rövid csövű változatát használták fel nagy számban a hadmérnökök erődítményekbe. Erre a lövegfajtára külön erődtípusokat terveztek, de ezekkel itt nem foglalkozunk, mert most csak az L/60 Kwk 39 tartozik a témakörhöz.
Az 5cm KwK 39 harckocsi löveg beépítéséről erődítménybe keveset tudunk. A lenti fénykép egy ilyen beépítést mutat egy „Ringstand” (körvédelmi állás) típusú nyitott statikus lőállásról.
Az 5cm KwK 39 harckocsi löveg beépítéséről erődítménybe keveset tudunk. A lenti fénykép egy ilyen beépítést mutat egy „Ringstand” (körvédelmi állás) típusú nyitott statikus lőállásról.
Sockellafetten 1a für 5cm KapfwagenkanonenEgyéb páncéltörő löveg beépítések
5cm PaK 38 beépítése "Rimgstand" (körvédelmi állás)erődítménybe A német hadsereg első igazán páncéltörőnek mondható lövege, melynek fejlesztése a 3,7cm páncéltörő tűzerejének túlzott felértékelése miatt késett és húzódott el.
Az 1940 áprilisában rendszerbe állított páncéltörő löveg a májusban indított francia hadjáratban még nem vett részt, de a Szovjetunió megtámadásakor (1941 június), a Barbarossa hadművelet kezdetekor, már 1000 löveg volt a támadó erőknél.
Az új páncéltörő a kétrétegű íves kialakítású lövegpajzsa, a kis tömeg, a könnyen kezelhető lövegtalp és a tűzereje hamar bebizonyította alkalmasságát.
Az 1940 áprilisában rendszerbe állított páncéltörő löveg a májusban indított francia hadjáratban még nem vett részt, de a Szovjetunió megtámadásakor (1941 június), a Barbarossa hadművelet kezdetekor, már 1000 löveg volt a támadó erőknél.
Az új páncéltörő a kétrétegű íves kialakítású lövegpajzsa, a kis tömeg, a könnyen kezelhető lövegtalp és a tűzereje hamar bebizonyította alkalmasságát.
5cm PaK 38A löveghez rendszeresített normál páncélgránát átütötte T-34 szovjet harckocsi 45mm-es páncélját, ami igen nagy teljesítményt jelentett.
A PaK 38 páncéltörő 1941 őszén harci érintkezésbe került a szovjet nehéz harckocsikkal és ennek során a német főparancsnokság felismerte, hogy szükségük van erősebb páncéltörő kifejlesztésére.
A PaK 38 páncéltörő 1941 őszén harci érintkezésbe került a szovjet nehéz harckocsikkal és ennek során a német főparancsnokság felismerte, hogy szükségük van erősebb páncéltörő kifejlesztésére.
A tűzerejét fokozta a volfrámtöltetű páncélgránát és a stielgranat kifejlesztése, de ezekből a lőszerekből nem volt elegendő mennyiség. A volfrám felhasználása már 1943-ban problémás volt, mert a szerszámgépek gyártásához nagy mennyiség kellett (Európában volframit ásványt, melyből a volfrámot nyerik, Ausztriában és Portugáliában bányásznak nem nagy mennyiségben), így a volfrámtöltetű lőszerek gyártását fokozatosan csökkentették. A volfrámtöltetű páncélgránáttal a KV-I szovjet nehéz harckocsi páncélját átütötte. A fegyver hatékonyságát azonban csökkentette a vonatott lövegekre jellemező, mobilitási nehézségek és a gyenge védelme.
A híres kurszki tankcsata (1943 július 1) kezdetekor a német haderők az alábbi páncéltörő lövegekkel rendelkeztek:
A híres kurszki tankcsata (1943 július 1) kezdetekor a német haderők az alábbi páncéltörő lövegekkel rendelkeztek:
3,7cm PaK 35/36 150db
5cm PaK 38 165db
7,5cm PaK 40 144db
7,5cm PaK 97/38 49db
7,5cm PaK 41 5db
7,62cm PaK 36(r) 5db
8,5cm Pak (r) 5db
5cm PaK 38 165db
7,5cm PaK 40 144db
7,5cm PaK 97/38 49db
7,5cm PaK 41 5db
7,62cm PaK 36(r) 5db
8,5cm Pak (r) 5db
Ez komoly tűzerőt jelentett, de a csata a harckocsik párharca volt.
Az önjáró lövegek térhódítása háttérbe szorította a löveg gyártását és 1943-ban azt leállították. A löveget a háború végéig hadrendbe tartották. Szerepét a 7,5cm PaK40 löveg vette fokozatosan, mely tűzereje és páncélátütő képessége lényegesen jobb volt.
Az önjáró lövegek térhódítása háttérbe szorította a löveg gyártását és 1943-ban azt leállították. A löveget a háború végéig hadrendbe tartották. Szerepét a 7,5cm PaK40 löveg vette fokozatosan, mely tűzereje és páncélátütő képessége lényegesen jobb volt.
harc közben1800 m-ig hatásos, de csak 500 m-ig tudta a normál páncélt átütni (57-61 mm). Az 1941-ben kifejlesztett Panzergranate 40 volfrámtöltetű lövedék hatásosabbá tették a páncéltörőt (72-76 mm), de volfrám hiánya miatt csak korlátozott mennyiségben kaptak a harcoló egységek ilyen lőszert. Ehhez is kifejlesztették 1942-ben a Steilgranat-ot melyet 1943 márciusától. A löveghez azonban át kellett alakítani a gránátot a csőszájfék miatt. A gránátot úgy kellett kialakítani, hogy átférjen a csőszájféken. A problémát sikerült megoldani, de a csőszájfék miatt nem lett olyan hatékony, mint a 37 mm-es lövegnél. Ez már a 180 mm-es páncélt is átütötte, de csak 150 m-en belül.
A páncéltörő löveget hatástalansága és az önjáró páncélvadász lövegek sikerei (nagyobb védelem a kezelőknek, mobilitás) miatt 1943-ban leállították a gyártását. A 2. magyar hadsereg 1942-ben 54 PaK 38-t kapott a német hadseregtől.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése