Fritzwaffen: Panzerabwehrbüsche 39

Panzerabwehrbüchse 39 (PzB 39)
Páncéltörő puska

Története:

A PzB-38 egylövetű páncéltörő puska fejlesztett változata. A fejlesztést a Gustloff-Werke (Shul) vállalat végezte B.Brauer mérnök irányításával. Az új fegyver kifejlesztése után megkezdődött a gyártás. A fejlesztése 1940 márciusában befejeződött. A sorozatgyártás 1940 márciustól 1941 novemberéig tartott és ez idő alatt 39.232 fegyver készült el.
A legfontosabb módosítás, hogy a hátrasikló csövet egy hatásos csőszájfékkel cserélték le és ezzel a fegyver súlyát tudták csökkentették 16,20kg-ról 12,60kg-ra. A fegyver csőhossza, páncélátütő képessége (30mm 100m-ről) és torkolati tűzsebessége (1210m/s) megegyezett a PzB 38 páncéltörő puskáéval. A fegyver teljes hossza minimálisan, 161.5cm-ről 162cm-re nőtt.

Panzerbüsche 39 páncéltörő puska

568 páncéltörő puskát bevetettek a Lengyel Hadjáratban, majd a Keleti Front megnyitásakor (1941 jún. 22) már 25.298 páncéltörő fegyverrel rendelkezett a hadsereg. 1940 márciusa és 1941 novembere között 39.232 került legyártásra. A fegyverből 1943/1944-ben csak kevés mennyiségben maradt szolgálatba. A szövetséges erők páncélos járműveinek egyre erőseb páncélzata avultá tette a fegyvert és a háború késői szakaszán kivonták a frontokról. A PzB 39 utolsó dokumentált harci tevékenységéről 1944-ben történt, amikor az arnheimi SS altisztképző katonái használták az 1 angol légi deszant ellen, a sikertelen szeptemberi Market-Garden szövetséges hadműveletben.

Panzerbüshe 39 páncéltörő puska

Fegyver részei:

1. A csőszájfék a fegyver visszaütő erejét csökkenti.
2. Az célzást célgömb és a hátsó irányzék segíti elő.

csőszájfék és elülső irányzék célgömbbel

hátsó irányzék

3. A cső huzagolt, hossza 1085mm.
4. Állvány (bipod), mint a PzB 38-nál, az MG 34 állványát mintázták le.

puskacső behajtott állvánnyal

fegyverállvány és cső összeépítése

5. A fogantyút a fegyver kézi szállításra alakították ki

6. A fegyverhez két tölténytárolót használtak 10-10 lőszerrel.

a tölténytárolók elhelyezkedése a fegyveren

a tölténytároló

7. Markolat. A markolatnál elhagyták a kibiztosító nyomógombot.

A markolat lehajtott állapotban

8. Puskatus. A szállítás megkönnyítése érdekében behajtható.

a puskatus nyitott állapotban

a puskatus behajtott állapotban

9. A biztosító és fegyver űrtár.

10. Válltámasz.

A fegyver betöltése:

az elsütő szerkezet lehajtása a markolattal együtt

a töltény kivétele a tölténytárolóból

a töltény elhelyezése a töltényűrbe

Az elsütő szerkezet felnyomása után tűz kész állapotba kerül a fegyver.

ravasz meghúzása

A fegyver mozgatása:

a fegyver tűz kész állapotban

a fegyver kézi mozgatása

A fegyver szállításakor az első állványt és a tust felhajtjuk és így a fogantyúval lehet szállítani.

Fegyver beépítése harci járművekbe:

A páncéltörő puskát a korai fejlesztéseknél főfegyverként, később védelmi fegyverként alkalmazták.

Leichter Panzerspahwagen 221 (könnyű felderítő páncélgépkocsi)

A könnyű páncélautót 1934-ben fejlesztették ki felderítés céljából és 1935-ben állították szolgálatba. Az eredetileg MG 34 géppuskával kifejlesztett páncélautó későbbi fejlesztésekor Panzerabwehrbüchse 39 páncéltörő puskával is felszerelték. A fegyver és a páncélautó szinte egy időben avult el és 1941-ben mindkettő gyártását leállították.

Leichter Panzerspahwagen 221

Mittlerer Shützenpanzenpanzerwagen Sd.Kfz 251 (féllánctalpas szállító jármű)

Az Sd.Kfz. 251 páncélozott szállító járművet 1939-ben állították szolgálatba. A harci járműből 22 fő változat készült, de emellett számtalan alkalmazását fejlesztették ki a fejlesztő mérnökök.

Az Sd.Kfz 251/7 változat a Mittlerer Pionierpanzerwagen, azaz féllánctalpas páncélozott utász szállító jármű

Az utász egységeknek kifejlesztett páncélozott jármű védelmére Panzerabwehrbüchse 39 páncéltörő puskával is felszerelték az MG 34 géppuska mellett. Az utászok a műszaki zárak és terepakadályok leküzdése miatt az frontok első vonalaiban kellett tevékenykedniük, így igen fontosak volt az önvédelmi fegyverek.

Sd.Kfz 251/7 változat

Panzerabwehrbüchse 38 páncéltörő puska technikai adatai:

Általános adatok:

gyártó ország: Németország
rendszeresítette: Németország
gyártó üzem: Rheinmetall-Borsig AG (Düsseldorf)
gyártás időpontja: 1939-1940
bevetés időpontja: 1939
típusból készül: 39.232 db
kezelő létszám: 1fő
gyártási költség: na RM

A löveg technikai adatai:

tömege: 12,60 kg
fegyver hossza: 1620 mm
behajtott válltámasszal: 1290 mm
űrméret: 7,92 mm
csőhossz: 1085 mm

elsütő szerkezet: na
reteszelés: na
irányzék: mechanikus (irányléces)
huzagszám: na db
huzagirány: na
lövésgyorsaság: 10 lövés/perc
biztosító típusa: mechanikus
torkolati sebessége: 1150 m/s

A tölténytároló:

típusa: rakasz
befogadóképessége: 10 db
további tárban: 10 db
tömege üresen: na dkg
tömege tárazva: na dkg

A töltény adatai:

töltény tömege: 84,00 g
tölténymag tömege: 14,60 g
töltet tömege: 14,90 g
töltény hossza: 118,00 mm
tölténymag hossza: 23,50 mm
töltényhüvely hossza: 94,50 mm
tölténymag átmérő: 9,40 mm
hüvelyátmérő vállnál: 18,90 mm
hüvelytalp átmérő: 21,00 mm

Páncélátütő képesség 30 fokos becsapódási szögnél:

150 m 30,00 mm
300 m 20,00 mm
450 m 15,00 mm
600 m 10,00 mm

Egyéb ábrázolások: